A világ első (magyar és jócskán erdélyi) Drakula-filmje elveszett. De most készül a remake!

Főtér
A filmtörténeti kuriózumkutatás egyik legizgalmasabb kategóriája az a bizonyos Első. Az első mozgókép. Az első játékfilm. Az első western. És naná, az első horror, ezen belül pedig az első Drakula-film. Na kérem: a világ első bizonyítottan létező Drakula-nagyjátékfilmjének bemutatási dátuma 1921. A szakmai mitológia szerint maga Friedrich Wilhelm Murnau is merített némi ihletet belőle, amikor világhírű Stoker-adaptációját, a Nosferatut készítette 1922-ben. De van tovább is, és innen dagadhat igazán a magyar és az erdélyi kebel! E világelső film sztoriját erdélyi, pontosabban bánsági ember írta, továbbá marosvásárhelyi ember rendezte, és igen, az a bizonyos Kertész Mihály (tudjuk, ugye, Michael Curtiz, Casablanca) is tett hozzá némi forgatókönyvírói munkát. Persze, azon lehet vitatkozni, hogy Pánczél Lajos, a temesvári (újság)író és filmkritikus fantasztikus filmregénye, a Drakula halála (ez a film címe is) a film készítése előtt íródott, avagy utána. Simán elképzelhető mindkét verzió, hiszen Pánczél 1897-ben született, 1921-ben tehát 24 éves volt és a film akkoriban már rutinos rendezője (15 elkészült mozgóképpel a zsebében), Lajthay Károly simán felkérhette a fiatal és tehetséges írót, aki, csak úgy mellesleg mondjuk, 1916-ban Balázs Bélával megalapította a budapesti Filmakadémiát. Na és akkor snitt, ahogy a filmszakmában mondják. Mégpedig nagy. Akkora, hogy ez a bizonyos világ első Drakula-filmje el is veszett közben. Nem maradt belőle más, mint pár (sajtó)fotó és plakát. Na de itt jön a képbe a kolozsvári Sapientia filmes szak, Lakatos Róbert filmrendező és tanár úr, illetve a szakon létrehozott celluloid filmes workshop mesterképzős és egyetemi hallgatói. Felsoroljuk őket, mert igen derék munát végeztek: Kovács Flóra, Sztercey Szabolcs, Gödri Attila, Török Ádám, Búzási Gyopár és Dózsa Endre. Ők azok, akik (nyilván a stáb többi tagjával együtt) elkezdték csinálni az elveszett első Drakula-film amolyan 21. századi remake-jét. De nem ám akárhogy. Amint a workshop neve is jelzi, szépen, celluloid filmre, régi-régi kamerákkal, fekete-fehéren és persze némán, inzertekkel, ahogy kell. És a Sapientia dísztermében bemutatott kábé 15-20 perces részlet igen jóra sikeredett. Érdemes megnézni. Annál is inkább, mert olyan kedvelt erdélyi színészeket is viszontláthatnak benne, mint Pálffy Tibor, Molnár Énikő, Salat Lehel, Váta Lóránd és Szűcs Ervin. Ja, azoknak a fiataloknak is, akik esetleg most épp azon tépelődnek, vajon melyik egyetemre is felvételizzenek. Ja, és hogy mikor lesz kész a film? Ez egyelőre nagy rejtély. Mint Drakula maga. De ne tessék aggódni, szólunk!

A világ első (magyar és jócskán erdélyi) Drakula-filmje elveszett. De most készül a remake!

Főtér
A filmtörténeti kuriózumkutatás egyik legizgalmasabb kategóriája az a bizonyos Első. Az első mozgókép. Az első játékfilm. Az első western. És naná, az első horror, ezen belül pedig az első Drakula-film. Na kérem: a világ első bizonyítottan létező Drakula-nagyjátékfilmjének bemutatási dátuma 1921. A szakmai mitológia szerint maga Friedrich Wilhelm Murnau is merített némi ihletet belőle, amikor világhírű Stoker-adaptációját, a Nosferatut készítette 1922-ben. De van tovább is, és innen dagadhat igazán a magyar és az erdélyi kebel! E világelső film sztoriját erdélyi, pontosabban bánsági ember írta, továbbá marosvásárhelyi ember rendezte, és igen, az a bizonyos Kertész Mihály (tudjuk, ugye, Michael Curtiz, Casablanca) is tett hozzá némi forgatókönyvírói munkát. Persze, azon lehet vitatkozni, hogy Pánczél Lajos, a temesvári (újság)író és filmkritikus fantasztikus filmregénye, a Drakula halála (ez a film címe is) a film készítése előtt íródott, avagy utána. Simán elképzelhető mindkét verzió, hiszen Pánczél 1897-ben született, 1921-ben tehát 24 éves volt és a film akkoriban már rutinos rendezője (15 elkészült mozgóképpel a zsebében), Lajthay Károly simán felkérhette a fiatal és tehetséges írót, aki, csak úgy mellesleg mondjuk, 1916-ban Balázs Bélával megalapította a budapesti Filmakadémiát. Na és akkor snitt, ahogy a filmszakmában mondják. Mégpedig nagy. Akkora, hogy ez a bizonyos világ első Drakula-filmje el is veszett közben. Nem maradt belőle más, mint pár (sajtó)fotó és plakát. Na de itt jön a képbe a kolozsvári Sapientia filmes szak, Lakatos Róbert filmrendező és tanár úr, illetve a szakon létrehozott celluloid filmes workshop mesterképzős és egyetemi hallgatói. Felsoroljuk őket, mert igen derék munát végeztek: Kovács Flóra, Sztercey Szabolcs, Gödri Attila, Török Ádám, Búzási Gyopár és Dózsa Endre. Ők azok, akik (nyilván a stáb többi tagjával együtt) elkezdték csinálni az elveszett első Drakula-film amolyan 21. századi remake-jét. De nem ám akárhogy. Amint a workshop neve is jelzi, szépen, celluloid filmre, régi-régi kamerákkal, fekete-fehéren és persze némán, inzertekkel, ahogy kell. És a Sapientia dísztermében bemutatott kábé 15-20 perces részlet igen jóra sikeredett. Érdemes megnézni. Annál is inkább, mert olyan kedvelt erdélyi színészeket is viszontláthatnak benne, mint Pálffy Tibor, Molnár Énikő, Salat Lehel, Váta Lóránd és Szűcs Ervin. Ja, azoknak a fiataloknak is, akik esetleg most épp azon tépelődnek, vajon melyik egyetemre is felvételizzenek. Ja, és hogy mikor lesz kész a film? Ez egyelőre nagy rejtély. Mint Drakula maga. De ne tessék aggódni, szólunk!